Bejelentkezés
HU | EN

Skip Navigation LinksGáztárolók

 

12.jpg

 
Magyarországon a gáztároló létesítmények porózus geológiai szerkezetűek. A legtöbb esetben a kőzet homokkő (Hajdúszoboszló, Pusztaederics, Kardoskút), egy kivétellel (Zsana), ahol mészkő. Ezeket a geológiai képződményeket – amelyekből a földgáz kitermelése részben vagy teljesen befejeződött, és megalapozottan bizonyítást nyert, hogy földgáz tárolására alkalmasak – átalakították föld alatti gáztárolókká. Az átalakítás kiterjedt:
  • az eredetileg gázkitermelés céljából használt kutak átalakítására, szükség szerint újak fúrására;
  • a földgázt gyűjtő-elosztó rendszer kiépítésére;
  • az ehhez kapcsolódó betárolási és gázelőkészítő berendezések telepítésére;
  • illetve a megfelelő távvezetéki kapcsolatok kiépítésére.
 
A föld alatti gáztárolás céljára szolgáló első magyarországi létesítményt Őriszentpéter közelében építették az ebben a régióban termelt földgáz tárolására. 1960-tól az itt tárolt földgáz hozzájárult a téli időszakokban Budapesten jelentkező csúcsigények kielégítéséhez is. Mindazonáltal a földgáz iránti igény folyamatos növekedése szükségessé tette további föld alatti gáztároló létesítmények létrehozását. A program 1978-ban indult a Kardoskút térségében részben leművelt földgázmezők átalakításával, majd a következő évben további két létesítmény üzembe helyezésével folytatódott Hajdúszoboszlón és Pusztaedericsen. Jelenleg négy földalatti gáztároló létesítményünk üzemel: Pusztaederics, Kardoskút, Hajdúszoboszló és Zsana.
 
Kapacitások
 
A Magyar Földgáztároló Zrt. négy földalatti gáztároló létesítménnyel rendelkezik Magyarországon, melyek teljes üzemi állapotú gáz tárolókapacitása 4,43 milliárd köbméter. A napi maximális kitárolási kapacitás hozzávetőleg 53,6 millió köbméter, mely a téli időszak napi csúcs gázigényének több mint 55%-át fedezi. Az üzemi gáz a meghatározás szerint a földalatti gáztároló létesítménybe évente április és október között betárolt tartalék földgáz, melyet a téli időszakban tárolnak ki.
 
Földgáztárolók
 
A Magyar Földgáztároló Zrt. négy föld alatti gáztárolóval rendelkezik, ahol a földgázt részben letermelt földgázmezőkben (földgázt tároló geológiai szerkezetekben, gáztelepekben) tárolja.
Földgáztárolási célra kizárólag az a földgázt tároló réteg jöhet számításba,
  • amelyiknek a zártsága bizonyított a későbbi tároló üzemeltetéshez,
  • ahol maga a tároló kőzet rendelkezik a szükséges tárolási tulajdonságokkal, és emellett kellőképpen állékony,
  • ahova a földgáz viszonylag könnyen besajtolható, tárolható, és a tároló rétegből gazdaságosan, maradéktalanul visszanyerhető.
Száz leművelt mezőnek csak a töredéke tesz eleget ezeknek az elvárásoknak. Természetesen a tárolási hely kiválasztásában a műszaki megfontolások mellett gazdaságossági számítások is szerepet játszanak. Alapvető elvárás például, hogy a földgáz viszonylag alacsony, 60–80 bar, legfeljebb 210 bar nyomással besajtolható legyen. Ez akkor teljesül, ha a telep nincs mélyebben, mint 2000–2500 méter, tároló kőzetének pedig jó az áteresztőképessége.
 
Zsana
 
Kitárolási kapacitás: 28 Mm3/nap
Betárolási kapacitás: 17 Mm3/nap
Mobilgáz kapacitás: 2.170 Mm3
Zsana falu térségében 1978-ban kezdődött a szénhidrogén utáni kutatás.
1982-92 közötti tíz évben mintegy 4 milliárd m3 gázt termeltek ki a zsanai gáztelepekből, majd 1992-ben megkezdődtek a zsanai gáztároló építési munkálatai.
A tároló kezdeti kapacitása 600 millió köbméter volt, az első kitárolásra 1996 novemberében került sor. Ekkor a tároló napi kitárolási kapacitása 8 millió köbméter körül mozgott. Földtani adottságainak köszönhetően (mészkő tároló) a zsanai tároló hazánk legrugalmasabb földgáztároló létesítménye. 1695-1780 m tengerszint alatti mélységben 4 réteg vesz részt a földgáz tárolásában.
A több lépcsős bővítés eredményeként 2008-ra a tároló kapacitása 1.570 millió m3-re emelkedett 24 millió m3/nap kitermelési és 10,2 millió m3/nap betárolási csúcs kapacitással.
2008 nyarán 32 milliárd forint összértékű beruházás keretében kezdődött meg a tároló további bővítése. A 2009 őszére befejeződött bővítésnek köszönhetően a tároló kapacitás 600 millió köbméterrel bővült, amely így immár közel 2,2 milliárd köbméter, a napi kitárolási kapacitás napi 28 millió köbméterre emelkedett. A betárolási kapacitás is jelentősen bővült az új turbókompresszoroknak köszönhetően, 17 millió m3/nap ütemre.
 
Hajdúszoboszló
 
Kitárolási kapacitás: 19,8 Mm3/nap
Betárolási kapacitás: 10,3 Mm3/nap
Mobilgáz kapacitás: 1.640 Mm3
Hajdúszoboszló egykor Magyarország legjelentősebb földgázlelőhelye volt. Az ötvenes évek során feltárt lelőhelyek kiaknázásával köszöntött be Magyarországon a földgáz korszaka. A földgáztermelés csúcsidőszakában, a hatvanas évek végétől, a hajdúszoboszlói mezőből évente 1,8 milliárd m3 földgázt hoztak felszínre.
A létesítmény kialakítását 1977-ben kezdték meg, 1981-ben a tároló 35 speciális homokszűrővel ellátott kútja 400 millió m3 mobilgáz mennyiség befogadására volt képes.
További fejlesztések során a tároló mobil gáz kapacitása elérte az 1.400 millió köbmétert. A kilencvenes évektől indultak meg azok a rekonstrukciós munkálatok, melyek a tároló meglevő kapacitásait hosszú távra biztosítják.
A jelenleg 1.640 millió névleges mobilgáz kapacitású tároló napi kitárolási kapacitása 19,8 millió m3, míg a betárolási kapacitás napi 10,3 millió m3.
 
Pusztaederics
 
Kitárolási kapacitás: 2,9 Mm3/nap
Betárolási kapacitás: 2,5 Mm3/nap
Mobilgáz kapacitás: 340 Mm3
A pusztaedericsi gáztároló a felső és alsó nova földtörténeti korszakokban kialakult homokkőrétegben helyezkedik el.
A tároló a korábbi hahót-edericsi letermelt földgázmező hasznosítása révén jött létre. A tároló kialakításának gondolata a hetvenes években vetődött fel.
Az 1972-79 közötti időszakban már 5 korábbi földgázkitermelő kutat elkezdtek gáztárolásra használni, ezzel a pusztaedericsi létesítmény hazánk első földgáztárolója volt. 1979-re elkészült további 7 kút, amikor is hivatalosan is földgáztárolóvá minősítették a létesítményt. Ekkor az összesen 12 kút 100 millió köbméteres mobilgáz kapacitással rendelkezett. 1988-ban ezt a kapacitást 100 millió köbméterrel növelték meg, majd 1991-ben további fejlesztések során újabb kutak létesültek.
A jelenlegi névleges mobilgáz kapacitás 340 millió köbméter. A napi kitárolási kapacitás 2,9 millió m3, míg a betárolási kapacitás napi 2,5 millió m3. A tároló zavartalan működését biztosító párnagáz mennyisége 266 millió m3. Nemrég fejeződött be a tároló élettartamának meghosszabbítására irányuló projekt, mely a tároló jövőbeli zavartalan működését hivatott biztosítani.
A pusztedericsi létesítmény a Dunántúl egyetlen földgáztárolója, ezzel fontos szerepet játszik az ország nyugati részében a nagynyomású vezetékrendszer hidraulikai egyensúlyának fenntartásában.
 
Kardoskút
 
Kitárolási kapacitás: 2,9 Mm3/nap
Betárolási kapacitás: 2,15 Mm3/nap
Mobilgáz kapacitás: 280 Mm3
Kardoskút és Pusztaszőlős környékén 1960-ban találtak egy valamivel több, mint 1 milliárd köbméter kitermelhető földgázt tartalmazó mezőt. A kitermelés 1966-ban kezdődött meg. Miután a telep kiürült, 1978-ban kezdődött meg annak földgáztárolási céllal történő hasznosítása, akkor még csak 7 kúttal. 1980 és 1984 között a felszíni létesítmények és a betárolási kapacitás bővítésére került sor, mely számos új kút fúrásával járt.
A földgáz tárolására alkalmas homokkő telep átlagos mélysége 1.000-1.100 m. A kardoskúti tároló jelenleg 21 termelő kúttal és 8 megfigyelő kúttal üzemel. Jelenlegi mobilgáz kapacitása 280 millió köbméter, kitárolási kapacitása pedig napi 2,9 millió köbméter.

 

Tárolók térképen